2011. július 14-e sem volt eseménymentes. Reggel Margit néni, Katona Natika és Laci bácsi elmentek a bátyúi állami gyermekotthonba, hogy elhozzák az előzetes megbeszéléseknek megfelelően az új leányunkat: Huszti Olgát. Még nem tudjuk, hogyan becézzük, de a tapasztalatok szerint még az első héten "kialakul" gyermekeink "véglegesen használt neve". Valószínűleg egyedüli Olgaként egyszerűen Olgi lesz.
Röviden Olgáról:
Annyit tudunk róla, hogy a Técső melletti Úrmezőről (ukránul: Руське Поле) származik, akárcsak Bonka Szláva és Nágya. 2003. szeptember 24-én született. Későbbi életéről nem sokat tudunk, csak annyit, hogy az őt egyedül "nevelő" édesanyja valahogy elhagyta a kislány keresztlevelét, és ahelyett, hogy egy másikat állíttatott volna ki, inkább egyszerűen nem íratta be Olgát az iskolába, amikor itt lett volna az ideje. Így került a gyámügyhöz az eset, Olga pedig Bátyúba, majd végül hozzánk. Természetesen hivatalosan ő sem árva (egyébként nem adták volna ide, mert akkor kapják utána az árvasági nyugdíjat), mivel az anyja nem mondott le a szülői jogokról.
(Egyelőre még:-) csendes természetű, nyolc éves korához képest átlagosan fejlett gyermek (a hivatalos papírok szerint is). Egyedül a hangja rekedtségét hozhatjuk fel, mint átlagostól eltérőt. A hetes csoport fogadta be, ahol úgy tűnik, nagyon jó helye lesz. Mivel a Benca nővérek még beszélnek ukránul, Olga pedig még nem ért magyarul, lesz kivel társalognia.Ígéretet kaptunk, hogy kapunk egy keresztlevelet, bár konkrét időről nem esett szó, így hamarosan ő is iskolás lehet.
